Fájdalom

A fájdalom nem más, mint szervezetünk önvédelmi mechanizmusa, melynek nagyon fontos szerepe van testünk működésében. Típusát és okát tekintve többféle fájdalom ismert. A fájdalom jellegét tekintve megkülönböztethetünk lüktető fájdalmat és égő érzést. A fájdalom kivizsgálása céljából orvoshoz kell fordulni.

Az alábbiakban bemutatjuk a szervezetünkben jelentkező fájdalom típusait, mértékét és a kiváltó ok kivizsgálásának fontosságát.

Ha fájdalomérzet jelentkezik, sokszor a panaszt kiváltó tevékenység beszüntetésére kényszerülünk, így óvva meg testünket a további károsodástól. A fájdalom másrészt arra is rákényszerít, hogy pihentessük sérült testrészünket, hogy ideje és lehetősége legyen regenerálódni.

A magunk által, házilag is orvosolható fájdalmak közé csak a hétköznapi, alkalmanként előforduló és nem túlságosan erős fájdalmak tartoznak, amelyeknek ismerjük az okát. Minden más esetben forduljunk orvoshoz, mert a fájdalomnak mindig van oka, soha nem természetes, így kivizsgálást igényel.

A fájdalom típusai

Többféle fájdalomtípus van, ezek körülírása gyakran nehézkes, nehezen definiálható, ráadásul bizonyos esetekben megtévesztő lehet maga a fájdalom jellege is.

A fájdalom időtartama

  • Akut vagy heveny fájdalmak a hirtelen kezdődő és egy eseményhez (balesethez, sérüléshez) köthető fájdalmak.
  • A három hónapnál hosszabb ideig tartó, általában tartós egészségkárosodás miatt fellépő fájdalmat nevezzük krónikus fájdalomnak.

A fájdalom jellege

  • Égő érzés. A magas hőmérséklet, égés vagy a vágás szöveti károsodást eredményez, amely többnyire égető fájdalommal jár. Ezen túl azonban a cukorbetegség által okozott idegi érintettség jellegzetes tünete az égő lábak érzése.
  • Folyamatos sajgást kisebb rándulások, illetve az izmok görcsölése okozhat.
  • Lüktető fájdalomról abban az esetben beszélhetünk, ha egy meghatározott, zárt helyen, tipikusan a fognál keletkezik gyulladás és a szervezet erre lüktető fájdalommal reagál.

A fájdalom mértéke – A fájdalomérzet és a fájdalomküszöb fogalmai

Küszöbértéknek nevezzük azt a határt, amelynél az ingert már fájdalomként éli meg a beteg. A küszöbérték mindenkinél más és más.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is lecsökkenhet, hogy a kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ennek hátterében fizikai behatások is állhatnak, mint például a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot.

Az is megfigyelhető, hogy bizonyos lelki problémák (szorongás vagy kimerültség, sőt akár az unalom) hatására is erősebben él meg a beteg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól tolerálhatónak érzett.

Bizonyos tényezők megemelhetik a fájdalomküszöböt, sőt – átmeneti jelleggel – akár ki is iktatják a fájdalomérzetet. A küszöbértéket módosíthatják a fájdalomcsillapító gyógyszerek, az érzéstelenítők, bizonyos alternatív módszerek, mint például az akupunktúra, a hipnózis, továbbá az alkohol is.

Bizonyos pszichikai jelenségek is hatást gyakorolhatnak a fájdalomérzetre: a fájdalom érzését számottevő mértékben csökkentheti a magabiztos fellépés vagy az erős koncentráció. Ezt a jelenséget tapasztalhatjuk a sérülést elszenvedő sportolóknál.

A fájdalom kisugározhat. Azt a jelenséget nevezzük a fájdalom kisugárzásának, ha a fájó érzés máshol jelentkezik, mint ahol képződik.

Előfordulhat, hogy a sérülés kiterjedésénél jóval jelentősebb területen érezhető fájdalom. Ilyen jelenségre példa a porckorongsérvből a lábakba lesugárzó fájdalom, amely az érintett idegek lefutása mentén érezhető.

A fent említett okok miatt fontos, hogy a fájdalom kivizsgálása céljából mielőbb forduljon orvoshoz, hiszen a kezeléssel nemcsak a tünet, hanem az azt kiváltó ok is megszüntethető.


close